A halálbüntetés létjogosultsága és célszerűsége körüli vita a mai napig nem jutott igazándiból nyugvópontra.
A halálbüntetés hívei a legtöbbször azzal érvelnek, hogy az államnak igenis van joga egyértelműen egy emberi élet elvételére. Az állam még az egyént is feljogosítja arra, hogy az emberi élet ellen irányuló támadással szemben a támadó életének kioltásával védekezzék. Ha az egyénnek ez a joga vitathatatlan, akkor a társadalomnak miért ne lenne joga ugyanúgy védekezni? A halálbüntetés tehát nélkülözhetetlen a társadalom védelméhez, de szükséges a közvélemény megnyugtatásához. Elrettentő, visszatartó hatású, és a legvészesebb bűntettesek ellen ilyen büntetéssel lehet a legbiztosabban védekezni. Nem feltétlenül antihumánus... Állítják ők.
Az ő meggyőzésükre egy újabb cikkel kedveskednék.
A nyaktiló -másabb nevén: guillotine- bemutatásával folytatnám cikksorozatom.
Eredete egyértelműen a Francia Forradalomhoz köthető. Névadója egy francia orvos, Joseph Guillotine. Nem csak az ő szabadalma volt ez a találmány, de a nemzetgyűléseken többször is kiállt eme eljárás mellett, mondván, ez a legkevésbé fájdalmas végrehajtási módja a halálbüntetésnek. Eddig az időpontig, ergo 1792-ig az akasztás, golyó általi halál, vagy a kardlappal való lefejezés dukált a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek.
Szerkezete pedig pofonegyszerűnek tűnt. 2 függőleges oszlop+ élesre fent kés/bárd, mi ki volt rögzítve, felhúzható és lebocsátható volt. Még a XIX. század hajnalán úgy tesztelték le, hogy az elítélt, de már halott bűnözők fejét vagdosták le főpróbaképp... Csak a forradalmak alatt 2700 fejet csapott le. Legjobb szakemberei ennek az eljárásnak a párizsi Sanson család volt, az ő "cégükbe" tartozott az egész guillotine-ozás.
A későbbiek során az elítéltet egy deszkára fektették, erősen megfektették, fejét egy kis bevágásba nyomták, úgy, hogy a leeső él a nyakat a fejtől garantáltan elválaszthassa. Az egész szerkezet 580 kilót is nyomhatott, maga a bárd volt belőle 40 kg...
1977-ben használták ezt a szerkezetet utoljára Franciaországban, egy pedofil gyermekgyilkos sorsa teljesül be ezáltal. Francois Mitterand elnöksége alatt törölték el végleg, 1981-ben, nyugdíjazván a halálbüntetés Franciaországban és vele együtt a guillotine-t.
